Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az autó születése

ASZ02.jpg

 
Járművek már a kerék feltalálása előtt is léteztek. Gyakran építettek primitív szánokat vastag faágakból. A régészek szerint a mai Irak területén élt sumérok használtak először igazi kerekeket, kb. 3500 évvel időszámításunk előtt. Az ebben az időben készült járművek épp úgy szállítottak katonákat, mint mindennapi holmikat. A legkorábbi kerekeket és tengelyeket egy darabból készítették. A tengelyt bőr szíjjak segítségével rögzítették a járműhöz.
ASZ01.jpg
I.e. 1000-re már a görögöknél is megjelentek a harckocsik.
Egy krétai sírboltból már i.e. 2000-ből származó négykerekű szállítókocsit is feltártak.
Ezek a kocsik remekül futottak síkterepen, viszont más terepen már sokkal nehézkesebben. Ekkoriban még nem voltak sem hidak, sem utak. A járműveket sokszor szétkellett szedni, hogy átjussanak egy-egy nehéz terepen.
A rómaiak az elsők között voltak, akik működő közúti közlekedési rendszert építettek ki. Az első és legismertebb római út az i.e. 312-ben épült Via Appia. 11 méter széles volt és Rómától a 260 km-re délre fekvő Capuáig vezetett.
A római birodalom összeomlása után az utakat elhanyagolták, az európai fejlődés jó időre megtorpant. A legrettegettebb utazók ebben az időben a vikingek voltak. Hazájukban, Skandináviában általában szánon közlekedtek, mivel a vidék járhatatlan volt és a legjobb közlekedési eszköznek a szán bizonyult a befagyott tavak jegén. A tudósok sokáig azt hitték, hogy a vikingek alig használtak kerekeket, de ez nem igaz. Egyes viking temetkezési helyeken lóvontatású szekereket is feltártak.
A XI. században a járművek és az állati vontatás tökéletesítése nagy szerepet játszott a kereskedelem fejlődésében egész Európában. A bélelt hám (mely segítségével a lovak nagyobb terheket is képesek voltak cipelni), a vaspatkó és a kengyel i.e. 800 és 900 körül jelentek meg Európában. Ezeket követte a vasabroncsú kerék, és a 4 kerekű járműveket (azért hogy jobban fordulhassanak) elforduló első tengellyel látták el.
A legjobb kocsikat 1700-ig az európai kontinensen készítették. Javultak a famegmunkáló szerszámok, és egyre jobban elterjedt a vas és a fém használata. Kevéssel 1700 előtt megjelentek az első síküveg ablakok. 1805-ben Obadiah Elliot megalkotta az ellipszis kocsirugót, mely kényelmesebbé tette az utazást, így hamarosan általánossá vált. 1784-ben a London és Bath között közlekedő postakocsijárat rekord sebességet ért el, 11 kilómétert óránként.
 
Az első igazi benzinmotoros gépkocsi 1885-ben jelent meg. Két német, Carl Benz és Gottlieb Daimler egy olyan belső égésű motort fejlesztett ki, amely elég erős és kicsi volt ahhoz, hogy közúti járműbe szerelhessék. Az akkumulátorral vagy gőzzel hajtott járművek viszont ebben az időben komoly vetélytársai voltak a benzinmotoros járműveknek, mivel a benzinmotorhoz képest csendesebben működtek, könnyebben kezelhető üzemanyagot igényeltek, sőt még vezetni is könnyebb volt őket.
1901-mercedes.jpg

1900-ben még bizonytalan volt az autó jövője. A gőzt akkor még a benzin vetélytársának tekintették, különösen Amerikában. 1912-ben azonban a Cadillac piacra dobta az első elektromos önindítókat, s ezután senkinek sem volt kedve hosszasan várni arra, hogy a kazánban a gőznyomás elérje az induláshoz szükséges szintet. Európában ekkor sokféle autót kínáltak a gyártók. A legolcsóbbak a „motorkerékpár-autók” voltak, a maguk egy- vagy kéthengeres motorkerékpár motorjaikkal és lánc- vagy ékszíj meghajtással.

De voltak előkelő márkák is, mint a Rolls-Royce, vagy a Mercedes. Ez utóbbi (vagyis a Mercedes) a Daimler kocsik neve volt. Történt ugyanis, hogy egy gazdag francia vevő 30 db autót rendelt (1900-ban!!!), de ragaszkodott hozzá, hogy a gépkocsik az Ő lányának a nevét viseljék. Ezek a Mercédesek tele voltak műszaki újdonságokkal, mint például a méhsejt-hűtő vagy a kitűnő sebességváltó kar. De természetesen ezekből a tömegek nem részesülhettek.

ASZ04.jpg
Talán az egyik legtöbbet Henry Ford tette azért, hogy az autók világszerte elterjedjenek, amikor 1896-ban megépítette első autóját. 1908-ban létrehozta a híres T-modellt. Ez az autó az egyszerűségről és a könnyű kezelhetőségről szólt. A futószalagon való gyártás tovább csökkentette az előállítás költségeit. Ford gyárában mindenki csak egy-egy kis munkaszakaszt végzett, így a gyorsan haladó futószalagon összeállt az autó. Mire 1927-ben legördült az utolsó is a futószalagról már több mint 15 millió darab készült belőle.
Ford_Model_T.jpg 1925Ford_Model_T.jpg
Az autók fejlődésében kiemelkedően nagy szerep jutott az autóversenyzésnek. Az első igazi autóversenyt 1895-ben rendezték Franciaországban. Émile Levassor egyedül elhajtott Párizsból – Bordeaux-ba és vissza. Egyszerűen azért tudott nyerni, mert az ő kocsija nem romlott el útközben. A második a versenyen egy Peugeot lett majdnem 6 órás különbséggel. Ezután már semmi sem állhatta útját a versenyzésnek, na és persze a fejlődésnek. Az autóversenyzést sokan bírálták veszélyessége miatt, pedig jó néhány alkatrészt itt vetettek be először, mint például a tárcsaféket, biztonsági övet, vagy épp a turbófeltöltőt.
 
Az Egyesült Államokban a 30-as években már sok millió ember rendelkezett autóval, voltak akik eladták ingóságaikat vagy épp jelzálogkölcsönt vettek fel. A világ többi részén viszont még mindig inkább a tehetősebbek kiváltsága volt. Az autók árai idővel csökkentek, így az egyszerű kivitelű kicsi és olcsó autókat már a középosztálybeli családok is megengedhették maguknak. Ezek a kocsik a dobozszerű felépítésükkel és kis motorjukkal nem nyújtottak nagy élményt, viszont a szülők és a gyerekek egyaránt elfértek benne, valamit a zárt karosszériának köszönhetően az év minden szakaszában használható volt.
 
Az 50-es években sok különleges, és nagyteljesítményű autó született. 1950-ben megszűntek a háborús korlátozások, így az autótervezők rögtön elkezdték megalkotni a világ leggyorsabb autóját. A versenyautók már a háború előtt elérték a 220 km/h-t, a közúti autók viszont még jóval lassabbak voltak. Az 50-es évek elején számos autógyár, így a Jaguár, a Mercedes-Benz is piacra dobta méregdrága sportkocsiját.
mercedes_300_sl.jpg mercedes500sl.jpg
Az 50-es évek amerikai autóinak az uszony volt a védjegyük. Az „autóuszony” először 1955-ben tűnt fel, csupán külleme miatt. Az 50 évek végéig folyamatosan egyre nagyobbak lettek az uszonyok, majd a 70-es évek közepére teljesen eltűntek.
Cadillac Eldorado.jpg
A Mini az autótervezés remeke volt, fontos állomás az autó történetében. Nagyon gazdaságos és energikus kisautó. A legtöbb kisautó tervezésénél máig követik ezt a példát.
Mini1964.jpg images.jpg mini morris.jpg
 Új autót megalkotni egyébként költséges vállalkozás: sok száz szakember és többéves kutatómunka kell hozzá. Az első vázlattól a kész autóig hosszú az út. Sok élethű modell készül mire az autó elnyeri végleges formáját. A számítógép egyre nagyobb szerepet kap az autók megalkotásában, mind a tervezésnél, mind pedig a gyártás folyamatában. Ma már nagyon sok folyamatot automata robotok végeznek. Egyrészt azért,mert így kevesebb emberre van szükség, másrészt pedig mert a robotok sokkal pontosabb munkát végeznek.
 
És, hogy mi a jövő?
Természetesen az alternatív energiák használata az autógyártásban. Az autógyárak már napjainkban is sok ún. hibrid autót kínálnak. Ez azt jelenti, hogy az autót lehet hagyományos és alternatív (pl. akkumlátorok segítségével) üzemanyaggal is használni. Sokan kísérleteznek teljesen alternatív meghajtással működő autókkal. A nagy autógyárak milliárdokat költenek arra, hogy megfeleljenek a jövőbeni igényeknek. Talán a jövő autói már nem is kerekeken fognak gurulni, az mindenesetre biztos, hogy az autó megszületése óta hihetetlen fejlődésen ment keresztül.
 
Források:
Szemtanú sorozat, Autók. Park kiadó, Budapest, 1997.
Az idő műhelyében sorozat, Járművek. Passage kiadó, 1992.
Mi micsoda sorozat, Autók. Tessloff és Babilon kiadó, Budapest, 2000.
 
ASZ05.jpg ASZ06.jpg

 

2010.08.07

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.