Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

sor60.gif

 

VERSEK

 

Rögtön egy rendhagyó verssel kezdeném az oldalt. Egy nagyon kedves tanárom Gálfi Anikó tollából. Amellett, hogy (szerintem) nagyon szellemes, kiválóan alkalmas a LY betű gyakorlására is!

 

 

GÁLFI ANIKÓ

 

LY MESE
 
Milyen hely ez a bolygó barátom!
Bivaly a király, de bagoly a bátor!
Tavaly sólyom szállt osztályról osztályra,
Vitte a hírt, nincs szükség viszályra!
 
Nem lesz vita, eldőlt már a kérdés,
A királyválasztásra kedden lesz a gyűlés.
Az összes állat-, kicsi, nagy – odasereglett:
A gólya, a moly s a hangyabolyban a termeszek.
 
Amolyan röpgyűlés -féle történt,
A bagoly vette kezébe a vezetést.
Komoly súllyal nehezedett vállukra:
A bolygót rábízzák-e a bivalyra?
 
Érkeztek bélyeggel is a szavazatok,
Ki nem írt, selymes füvön szavazhatott.
Milyen világ az, ahol kölykök döntenek?
Mi lesz a folytatás, ha ilyen a kezdett?
 
Kár minden kétely, aggódni nem kell,
A gomolyfelhők látták odafentről reggel:
Bagoly sertepertélt odúról odúra,
És gereblyével elhúzta a nyomokat.
 
Minden lyukban apró papírt:
„A BIVALY LEGYEN, NE A TAPÍR”  

 

sor60.gif

 

ZELK ZOLTÁN

 

GÓLYA, GÓLYA
 
Gólya, gólya, hosszúláb,
hol kezdődik a világ?
 
- A tó szélén ring a nád,
 ott kezdődik a világ…
 
Gólya, gólya, hosszúláb,
hol ér véget a világ?
 
- Ha az a tó enni ád,
   egy tóból áll a világ.

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI

 

HEJ GÚNÁROM...
 
Hej, gúnárom, gúnárom,
mit adsz nekem a nyáron?
- Pehelytollat dunnába,
két lábamat futásra.
 
Hej jércikém, jércikém,
mit adsz nekem az idén?
- Nincs vagyonom semmi más,
minden napra egy tojás.
 
Hát te mit adsz, tarajas
Kendermagos kiskakas?
- Én egyebet nem adok,
kukorítok egy nagyot. 

 

 

 

 

 

sor60.gif

 

 

VI.

 

Ha V és I összeakad,
akkor belőlük lesz a HAT.
 
Ha I és V sétálni mégyen,
nem lesznek csak mindössze NÉGYen.
 
És hogy ha V aludni megy,
szegény I-ből nem lesz, csak EGY.
 

(angol gyermekvers, átdolgozta: Tótfalusi István)

 

sor60.gif

 

KASSÁK LAJOS

 

Testvérkék
 
Barna dombon
zöld berek,
kószál benne két gyerek.
Egyik neve
Pannika,
másiké meg
Jancsika.
Málnát szednek,
zöld diót,
sose láttak
ennyi jót.
Csellengnének estelig,
de a zsákjuk megtelik.
Anyu is már
vár rájuk,
megveti a
kiságyuk.
Szalmán innen,
szénán túl,
szemecskéjük
lezárul.
Ringó hátán egy
halnak,
álomföldre utaznak.

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI

 

TÓRA MENTEM
 
Tóra mentem,
vedret vittem,
hét szivárványt
merítettem.
 
Kútra mentem,
korsót vittem,
teljes holdat,
merítettem.
 
Addig vittem,
elejtettem,
jaj, de sötét
lett köröttem!
 
Holdam szökött
éji égre,
szivárványom égi rétre.

 

sor60.gif

 

MÓRICZ ZSIGMOND
 
A török és a tehenek
 
Volt egy török, Mehemed,
Sose látott tehenet.
 
Nem is tudta Mehemed,
Milyenek a tehenek.
 
Egyszer aztán Mehemed
Lát egy csomó tehenet.
 
"Én vagyok a Mehemed!"
"Mi vagyunk a tehenek!"
 
Csodálkozik Mehemed:
"Ilyenek a tehenek?"
 
Számlálgatja Mehemed,
Hányfélék a tehenek.
 
Fehéret, feketét, tarkát,
"Meg ne fogd a tehén farkát!"
 
Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek
.

 

sor60.gif

 

Fáj a kutyámnak a lába
 
Fáj a kutyámnak a lába,
Megütötte a szalmába.
Ördög vigye a szalmáját,
Mert bántotta kutyám lábát!
 
Fáj a kutyámnak a hasa,
Megütötte török basa.
Ördög vigye török basát,
Mert bántotta kutyám hasát!
 

Fáj a kutyámnak a hasa,
Odacsípte ajtóm sarka.
Ördög vigye ajtó sarkát,
Mert bántotta kutyám farkát!

(Magyar Népköltés)

 

sor60.gif

 

NEMES NAGY ÁGNES

Nyári rajz

 
Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
 
Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.
 
Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.

 

sor60.gif

 

CSÁNYI GYÖNGYI

 Csibehad

 
Egy kas pehely: selyem-sárga,
mint egy puha selyempárna.
Nézi-nézi Esztike.
„Nem párna ez! Sok csibe!”
 
Kicsi naposcsibék sárga
teste simul a kosárba.
Hívja őket Estike,
futnak hozzá sebtibe.
 
Anyjuk intőn kotkodácsol,
nem ereszti el magától.
„Kot-kot! Vissza! Csak ide!”
S repülnek, mint a pihe.
 
Szárnya alá körös-körül
furakodik mind s tömörül.
Friss kölest szór Esztike,
megtalálják izibe.

 

sor60.gif

 

WEÖRES SÁNDOR

 Kutya-tár

 
Harap utca három alatt
Megnyílott a kutyatár,
Síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
 
Húsz forintért tarka kutya,
Tízért fehér kutya jár,
Törzsvevőknek öt forintért
Kapható a kutya már.
Kutya-tár! Kutya-tár!

Kutyafülű Aladár!

 

sor60.gif

 

CSUKÁS ISTVÁN
 
Hívogató
 
Szállj ide, szállj oda
pici szárnyon!
Mondd hamar, mond hamar:
ki a párom?
 
Én vagyok, én vagyok,
gyere értem!
Itt ülök tölgyfalomb
hűvösében.

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI

Kicsi csacsi, kicsi kocsi

 
Árok partján kicsi csacsi,
Mögötte a kicsi kocsi.
Kicsi kocsi, taliga,
Sok veled a galiba!
 
Túlsó parton ízes kóró,
Éppen csacsifogra való!
Csacsi nem rest, ugrik is.
Dől a kocsi, törik is.
 
Se kereke, se tengelye…
Nem ép annak semmije se’.
No, most mi lesz kiscsacsi?
Odavan a kiskocsi!
 
Torkosságát szánja-bánja,
Már a kórót se kívánja.
„Iá! Iá!” – kiáltja
zokogva a világba.

 

 

  

sor60.gif

 

Cini, cini, muzsika
 
Csini, cini, muzsika
Táncol a kis Zsuzsika
Jobbra dül, meg balra dül,
Cigánykoma hegedül.

(Népi mondóka)

 

sor60.gif

 

ZELK ZOLTÁN

TE IS TUDOD,
Ő IS TUDJA

 
Napfény volt a ringatója,
eső volt a dúdolója.
 
Nevelője szegény ember,
mégis erős, mint a tenger.
 
Csak erősebb, hogyha vágják,
tovább él, ha lekaszálják.
 
Akkor is, ha kézzel vágják,
akkor is, ha fogak rágják.
 
De hát tudja minden gyerek:
miből sütik a kenyeret…

 

sor60.gif

 

CSIKÓSLEGÉNY
 
Csikóslegény egyszer voltam,
Pej peripán lovagoltam,
Egyszer voltam, egyszer én,
Mindig csak az leszek én.

Vándorlegény egyszer voltam,
Nagy bakancsban vándoroltam,
Egyszer voltam, egyszer én,
Többet sose leszek én.

(Magyar népköltés)

 

sor60.gif

 

OKOS KISFIÚ
 
„Ki fia vagy?”
„Apámé!”
„Tudom én azt, szentem!
De apádat hogy hívják?”
„Éppen úgy, mint engem!”
 
„És ha enni hívnak,
hogy mondják a neved?”
„Nem kell engem hívni,
magamtól is megyek!”
 

(Német gyermekvers, B. Radó Lili fordítása)

 

sor60.gif

 

DARÁZS ENDRE

Csupa sár
 
Most az utca
Csupa sár, csupa sár,
Sári néni
Kiabál, kiabál.
 
„Hallottad-e,
Te macska, te macska,
Vigyázzál
A talpadra, talpadra!”
 
Ám a macska,
Hiába, hiába:
beugrott a
Szobába, szobába.

 Sári néni
Kiabál, kiabál:
”Juj, a szobám
Csupa sár, csupa sár!”

 

sor60.gif

 

NEMES NAGY ÁGNES

A csiga

 
Húzgáltam a kocsikát,
úgy kerestem a csigát.
 
Lassú állat a csiga,
betettem a kocsiba.
 
Jól húztam a kocsikát,
kocsiztattam a csigát.
 
Ne csak füvet, virágot,
lásson ő is világot.

 

sor60.gif

 

 Csip-csip csóka
 
Csip-csip csóka,
Vak varjúcska,
Jó volt-e a
Kisfiúcska?
Ha jó volt a
Kisfiúcska,
Ne csípd meg őt,
Vak varjúcska!

(Népi mondóka)

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI

Gyermekcirkusz bohóca
 
Jancsi bohóc a nevem.
Cintányér a tenyerem.
 
Orrom répa, szemem szén.
Szeretném, ha szeretnél!
 
Velem nevetsz, ha szeretsz.
Ha nem szeretsz, elmehetsz!
 
Gyere vissza Pannikám!
Marcipánból az orcám!
 
Süvegcukor süvegem,
tisztelettel leveszem.
 
Habcukor a karikám;
harapj bele Janikám!
 
A bukfencem sósperec,
Neked adom, ha szeretsz!

 

 

sor60.gif

 

NEMES NAGY ÁGNES

Jön a kutya
 
Jön,
Jön,
Sampusz,
a fekete krampusz.
 
Máskülönben kutya-forma,
egész nap csak kutyagolna,
ugatna a busznál,
ez a kutya uszkár.
 
A pórázát huzigálja,
gyönyörű a frizurája.

 Szer-vusz,
Sampusz,
te fekete krampusz.

 

sor60.gif

 

FECSKE CSABA

Ákos iskolába megy
 
A mi Ákosunk két lába
nem lép ám a pocsolyába
iskolás lett mostanába’
siet hát az oskolába

Erre vágyott kiskorába’
járni már az iskolába
arra gondolt egyre-másra
hogy szert tegyen tudásra
 
Nézek a kis iskolásra
hová viszi a nagy táska
hát persze az iskolába
iskolás a baktatása

Új cipőbe bújt a lába
avval nem rúghat labdába
igen nagy az izgulás ma
gyors a percek iszkolása

 Még egy pillantás anyára
a tudásnak nagy az ára
kicsöngetnek nemsokára
ennyi elég is volt mára

 

sor60.gif

 

BÉKÉS MÁRTA

Zöldségek
 
Friss saláta, zeller, sóska,
ropogtass kedvedre Jóska!
 
Kokocella, fajta Bella,
tök, uborka, eszi Borka.
 
Lencse, borsó, karalábé,
bab, csicsóka, harapd Máté!
 
Petrezselyem, paradicsom,
tökleve, ha marad, iszom.
 
Kelkáposzta, retek, torma,
paprikából vagy egy tonna.
 
Karfiol meg répa, hagyma,
aki okos, hamm, bekapja.
 
Összehordtam sok zöldséget,
érjen véget most az ének.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

 

Kismadár búcsúja

 
Didergek
az ágon.
Fészkemben is
fázom.
 
Csitt-csatt,
útra kelek.
Űznek
őszi szelek.
 
Ha a nap
sugara,
melege
hív haza,
újra
visszatérek.
Újra
látlak téged.
 
Meghallod
énekem,
örülsz-e
énnekem?
 

De most már
sietek.
Kisfiú,
ég veled!

 

sor60.gif

 

Hónap mondóka
 
Január elöl jár,
a nyomán február.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
 

 (Népi mondóka)

 

sor60.gif

 

MAJTÉNYI ERIK
 
Számtanirka
 
Kockás az irkám:
számtanirka,
felét már sok-sok
szám tarkítja,
másik felét is
mind teleírom,
megférnek szépen a
kockás papíron.
 
Egyesnek, négyesnek
szilárd a lába,
kettesnek, hármasnak
hajlott a háta,
tátong a nulla,
az ötös: horgas,
perecet árul
sok kis nyolcas.

 A nehezének
most neki kezdek,
s ha megtanultam
az egyszeregyet,
mind összeáll a
számsor és oszlop,
osztok és szorzok,
szorzok és osztok.

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI

Ákom-bákom hadsereg
 
Ákom-bákom,
de bánom;
táncol az én írásom.
 
Nézd, az „i”
hogy imbolyog!
„f” betűm is tántorog.
 
Forog a „g”,
penderül.
Az „e” mindjárt elterül.
 
De ostoba
hadsereg
ez a betűrengeteg!
 
Parancsomat
megveti.
Nyelvét rám öltögeti.
 
Ákom-bákom
hadsereg,
elbánok én teveled!

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR

Madármarasztaló
 
Nyári-kék
őszi ég
nézi a
tó vizét:
tó vize
őrzi még
nyári nap
melegét.
Őszi ég,
nyári nap
színarany
sugarak,
ugye még
nem hagy itt,
ugye még
melegít
éltető
sugarad.
És veled
itt marad
vár egy –két
hetet még,
ha lehet,
halogat.

Őszi ég
messzi kék
messziség
hangjait
figyelőn,
ugye még
itt marad
te sok szép
madarad.

 

sor60.gif

 

JUHÁSZ FERENC

Délnek húz a fecske, délnek
 
Délnek húz a fecske, délnek.
Feszítik szárnyuk a szélnek
az őszi vándormadarak.
Kövér rajokban égre kelnek,
s az őszi légben énekelnek
a lassan szálló ég alatt.

 A fű kiégett, ősz van újra,
s az ember újra megtanulja
becsülni a meleg nyarat.
A ködben úszó völgytornyokban
a csorda bőg, s az ezüst porban
a hegynek fölfelé halad.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

Felhőűző
 
Távozz, felhő,
esőt hozó!
Távozz, felhő,
záporozó!
Eleget áztunk,
eleget fáztunk,
libabőrös
lett a lábunk.
Bújj el,
tűnj el,
gyorsan,
gyorsan!
A szárnyas szél
már úton van.
Ha megvárod,
akkor véged,
mint a pelyhet,
elfúj téged.
 
Választhatsz más
mesterséget.

 

sor60.gif

 

CSANÁDI IMRE

Őszköszöntő
 
Szállj, szállj,
ökörnyál, -
jön az ősz,
megy a nyár.

Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillamló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

 

sor60.gif

 

Hová tegyem a sapkát?
 
Hová tegyem a sapkát,
hogy megleljem reggel,
reggel,
mikor a nap felkel?
Tedd ide, tedd oda,
tedd az ágyad lábára,
ott megleled reggel,
mikor a nap felkel.
 

(Magyar népköltés)

 

sor60.gif

 

NEMES NAGY ÁGNES

Szorgalom
 
Mi kopog?
Mi kopog?
- Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.
 

Mi ragyog?
Mi ragyog?
Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

Varázságyam

 
Az én ágyam
nappal
olyan ágy, mint más.
Este megérinti
valami varázs
s repül, repül velem
nagy magasra ő.
Már nem is az ágyam,
hanem repülő.
 
Aztán vitorlás lesz
a nagy óceánon.
Óriás hullámok
hátán vitorlázom.
 
Átváltozik újra,
ezüst űrhajó.
Száguldunk a holdra -
hó, hahó, hahó!
 
Reggel ágyam újra
olyan ágy, mint más.
Megszökik belőle,
elszáll minden varázs.

 

sor60.gif

 

JÓZSEF ATTILA

Altató
 
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
 
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
 
A villamos is aluszik,
a míg szendereg a robogás,
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
 
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább –
aludj el szépen, kis Balázs.
 
Szundít a labda meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
 
A távolságot, mint üveg-
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed
aludj el szépen, kis Balázs.
 
Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka -
aludj el szépen, kis Balázs.

 

sor60.gif

 

WEÖRES SÁNDOR

 Bodri
 
Bodri kutya sétál,
füle- farka szétáll,
itatója kicsi kút,
etetője mély tál.

Kőkerítés szélinél
tarka macska üldögél,
észreveszi a kutyát,
megmássza a szilvafát.

 

sor60.gif

 

ZELK ZOLTÁN

Varjúnóta
 
Elmúlt a nyár,
kár érte, kár,
Sárgul a táj,
kár érte, kár.
 
Repülni kél
nagyszárnyú szél,
messzire száll
e csúf madár.
 
A hegy mögül
felhő röpül -
meg-megered,
már csepereg.
 
Őszi eső,
fát verdeső -
fázik a táj,
kár érte, kár.
 

 

sor60.gif

 

CSORBA PIROSKA

Jön az ősz
 
Jön az ősz – didereg,
peregnek a levelek.
Zöldjük fáradt barnaság,
pőrén táncol a faág.
 
Jön az ősz – madarak,
tőle messze szállnak.
Hervadt fényű már a Nap,
az ég egyre rongyosabb.
 
Jön az ősz – rádlehel,
fáradt, szomorú leszel,
fákról eső csepereg,
tócsa tükre reszketeg.
 
Jön az ősz – hol a nyár?
Ki az, aki rátalál?
Láttam: fecske szárnyán ült,
rámnevetett s elröpült.
 
sor60.gif

 

WEÖRES SÁNDOR

Galagonya
 

Őszi éjjel
Izzik a galagonya,
Izzik a galagonya
Ruhája.
Zúg a tüske,
Szél szalad ide-oda,
Reszket a galagonya
Magába.
Hogyha a hold rá
Fátylat ereszt:
Lánnyá válik,
Sírni kezd.
Őszi éjjel
Izzik a galagonya,
Izzik a galagonya
Ruhája.

 

sor60.gif

 

MÓRA FERENC

A csókai csóka
 
Csókai csókának
mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
hogy ő télen-nyáron,
örökkön-örökké
feketében járjon.
 
Ahogy így tűnődik
ághegyen a csóka,
arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
mit kellene tenni,
hófehér galambbá
hogy kellene lenni.
 
„Nincsen annál könnyebb -
neveti a róka -,
fürödj meg a hóban,
te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
lesz rögtön belőled,
hogy magam se tudom,
mit higgyek felőled.
 
Nagyeszű rókának
szót fogad a csóka,
nagy vígan leugrik
az ágról a hóba.
Az orra hegye se
látszik ki belőle,
kérdi is a rókát,
mit hisz most felőle.
 
„Azt hiszem, galamb vagy” -
csípte meg a róka,
s csapott nagy ozsonnát
belőle a hóba.
Róka-csípte csóka,
csóka-csípte róka -
így lett fehér galamb
a csókai csóka.

 

sor60.gif

 

MÓRA FERENC

Kertem alján….
 
Kertem alján
lombot ontva
vén akácfa vetkezik,
ablakomba
búcsút mondva
nyújtogatja ágkezit.
 
Ha szökellő
őszi szellő
simogatja sudarát,
gallya rebben,
halk zörejben
sírja vissza szép nyarát.
 
Puszta ágad,
bármi bágyadt,
bármi búsan bólogat:
vén akácom,
e világon
nincsen nálad boldogabb!
 

Viharával,
nyomorával,
átaluszod a telet -
új virággal,
lombos ággal
kelteget a kikelet!

 

sor60.gif

 

SEBŐK ÉVA

Kamrakirály

 
A kamrában, millió üveg van,
zöld, sárga és vörös,
és vannak szőlők, szalonnák, cukrok
és minden olyan különös.
 
Sötétben kuksol a sok-sok üveg,
szőlő, szalonna, cukor,
és biztos selymes kis vakondokok
is kuporognak ott valahol.
 
És leghátul, a púpos sarokban,
ahol mindenkinek almaszaga van,
piros kemence: nagy piros bödön
nő ki a földből toronymagasan.

Oda mászom fel majd egyszer titokban,
annak tetejébe, hol a madár se jár,
ott üldögélek, lógázva a lábam,
s én leszek a kamrakirály.

 

sor60.gif

 

TASNÁDI VARGA ÉVA

Köd-anyóka
 
Köd-anyóka
bő ruhája
száll folyóra
téli tájra.
 
Jobbra billen,
balra lebben,
játszik minden
őszi kertben.
 
Tejfehéren
dagadozva,
mintha éppen
dunyha volna.
 
Végigtáncol
alvó házon,
simogatja,
hogy ne fázzon.
 
Hab-köpennyel
betakarja,
fehér lesz a
patak partja.
 
Versenyt száll a
pajkos széllel,
s átkarolja
őt az éjjel.

 

 

sor60.gif

 

Ha valaki vígan él
 

Ha valaki vígan él,
a juhász éppen úgy él.
Az erdőben, a mezőben
sétál, pipál, furulyál,
billeg-ballag, meg-megáll…

 

sor60.gif

 

SZABÓ LŐRINC

Hangverseny
 
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hej, de szomjas, hej, de éhes
ez a társaság!
 
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
 
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.

Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Szamár
rábőg, hogy „I-á!”
 
Rút! Rút! Rút!
Föl is, le is út:
mérges pulyka, te szereted
csak a háborút!

Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.

 

sor60.gif

 

MÓRA FERENC

A patkó
 
Bánata van Lacikának,
panaszolja fűnek-fának:
nem ül többet hintalóra,
mit ér az, ha nincs patkója?
 
Nagyapóka azt ajánlja:
ezüstpatkót veret rája.
De csak tovább sír-rí Lackó,
nem kell neki ezüstpatkó.

„Aranypatkó kell a lóra!”
nyugtatgatja nagyanyóka,
de csak tovább sír-rí Lackó,
nem kell neki aranypatkó.
 
„Gyémántpatkó legyen rajta!”
Édesapja cirógatja,
De csak tovább sír-rí Lackó,
nem kell neki gyémántpatkó.
 
Fordul egyet édesanyja,
mosolyogva ölbe kapja:
„Mondanék én egyet, Lackó,
nesze, egy kis mákos patkó.

 Nekividul erre Lackó,
kezébe a mákos patkó.
Fölpattan a paripára:
„Gyí, te Csillag, Kisvárdára!”

 

sor60.gif

 

KISFALUDY KÁROLY

Fogy már a nap melege…

 Fogy már a nap melege,
Kertünkben a cinege,
Csípős szél fúj a mezőn,
Farkas kullog az erdőn.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

Hová tűnt a ház, a tér?
 
Száll a köd, száll
tejfehér.
Eltűnik,
a ház,
a tér,
erdő,
mező,
madarak,
a lámpákról
a kalap,
a kertből a kutyaól -
Fickó kutyánk nincs sehol!

De ébred a napsugár,
Hogy segítsen? Tudja már!

A ködhöz ér
fényes ujja,
s nicsak!
előbukkan újra:
a kertben
a kutyakuckó,
farkcsóválva
kutyánk, Fickó,
a rét,
mező,
madarak,
a lámpákon a kalap,
a ház, a tér, az erdő…
S köd, a vén tekergő
megszökött a dombon át.
Bottal üthetik a nyomát!

 

 

sor60.gif

 

TÉNAGY SÁNDOR

Fúj a szél

 

Fúj a szél,
szaggat
levelet,
fütyölnek
gallyak,
cserepek.
Varjú károg
búsan,
feketén
felhők úsznak
házunk
tetején.
Ősz van,
tovaszáll
az öröm,
dér –gyöngy
szikrázik
a kövön.
Idebenn
kályhám
etetem,
tűz szeme
csillan
melegen.

 

sor60.gif

 

CSUKÁS ISTVÁN

Dalocska
 
Csengő szól: gingalló,
röppenj már, pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.

Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
Züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.

 

sor60.gif

 

    SZALAI BORBÁLA

     A legszebb színek

 
  1. Piros
    Piros az alma,
    piros a meggy,
    Pettyes ruhámon
    piros a petty.
    Piros a tulipán,
    piros a paprika,
    katicabogárnak
    piros a lajbija
    Ribiszkén, berkenyén -
    piros a kaláris,
    tűzpiros csizmás a
    gilicemadár is.

  2. Sárga
    Ha virít a pitypang -
    sárga a virága.
    Sárga minden napraforgó
    kalapkarimája.
    Sárga a kis méhek
    Összegyűjtött méze,
    kiskacsáknak, kislibáknak
    sárga a pihéje.
    Zizegő búzának
    sárga a kalásza:
    s aranysárga napsugarak
    csurdogálnak rája.

  3. Kék
    kék nyíló
    len virága,
    szitakötő
    fényes szárnya,
    búzavirág
    cakkos szirma,
    s csészémen is
    kék a minta.
    Kék a szilva,
    kék a kökény,
    kishúgomon
    kék a kötény,
    s tán a kék ég
    festékcseppje
    csöppent a kék
    nefelejcsre…

     

    sor60.gif

     

    HÁRS LÁSZLÓ

    Levél az erdőből

    Az erdőből egy levelet
    hozott a posta reggel,
    egy száraz tölgyfa-levelet,
    néhány sor zöld szöveggel.

    Az áll rajta, hogy eljött az ősz,
    a nyáridőnek vége,
    Most már a néma télre vár
    az erdő és vidéke.

    A mackó barlangjába bújt,
    elköltöztek a fecskék,
    a tisztásoknak zöld füvét
    lerágták mind a kecskék,

    nem hegedül a zenekar;
    nagy most a tücsök gondja;
    és új divatú kalapot
    nem visel már a gomba.

    Szétosztotta a körtefa
    a fanyar vackort régen,
    nincsen levél a bokrokon
    és pitypang sincs a réten.

    Minden lakó elrejtezett
    üres az erdő, árva.
    S a szélső fán egy tábla lóg:
    „Téli szünet van; zárva.”

 

sor60.gif

 

MÓRA FERENC
 
Az aranykrajcár
 
„Fehér liliomszál,
nevető tulipán,
mi van a kezedbe,
aranyos Julikám?”

„Hajlós fűzfavessző,
mogyorósuhogó:
fényes aranykrajcár,
mint a nap, ragyogó!”

„Fehér liliomszál,
nevető tulipán,
ugye nekem adod,
aranyos Julikám?”

„Se mákos kalácsért,
se mézeskalácsért,
oda nem adom,
senki szép szaváért.”

„Fehér liliomszál,
nevető tulipán,
mit csinálsz hát vele,
aranyos Julikám?”

„Kertem közepébe
aranymagot vetek,
az aranykrajcárból
aranyfát nevelek.”

„Fehér liliomszál,
nevető tulipán,
mi terem majd a fán,
aranyos Julikám?”

„Aranyóra lánccal
terem apukámnak,
gyöngyös aranyfüggő
terem anyukámnak!”

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR

Róka-mondóka

Volt egy kicsi kakasom,
elvitte a róka.
Jércém is a tavaszon,
elvitte a róka.
Volt eg ludam, jó tojó,
elvitte a róka.

Récém , tóban tocsogó,
elvitte a róka.
Gácsérom és gúnárom,
elvitte a róka.
Semmim sincsen tirárom,
vigye el a róka! 

 

sor60.gif

 

 KÁNYÁDI SÁNDOR

Kerekítő

Amott egy nagy kerek felhő,
alatta egy kerek erdő,
kerek erdőn kerek tisztás,
közepében kicsi kis ház,
abban lakik Kereki,
ki az erdőt kerüli.

 

sor60.gif

 

 SZÉP ERNŐ

Pattogatott kukorica

Örülsz neki ugye Peti,
Ha bácsi ott a járdán
A dagadó kukoricát
A rostélyon rezegteti.

Te is örülsz ugye Vica,
Mikor forrón, illatosan
Szemed előtt megugrik a
Pattogatott kukorica.

Rázzák, rázzák, valamennyi
Gyönyörű nagy hópehely lesz,
Ó de jó is azt elnézni,
No, de még jobb hamm, megenni.

 

sor60.gif

 

SZALAI BORBÁLA

Mesevilág

Fehér lett a kert, az udvar,
fehér lett a
nagy világ!
Mesebrli kristályoktól
mesések a
kerti fák.

Csakhogy nem hó hullott rájuk,
nem is dér és
nem is dara...
Mesés kertbe mesés fákat
varászolt a
zúzmara.

 

sor60.gif

WEÖRES SÁNDOR

Kacsa-úsztató

Tóvize, tó vize csupa nádszál,
egy kacsa, két kacsa oda császkál,
sárban ezer kacsa bogarászik,
reszket a tó vize, ki se látszik.

 

sor60.gif

 

 OSVÁT ERZSÉBET

Gergő sárkánya

Ez a sárkány
fura fajta.
Egy feje van
meg egy farka.
És a szája akkora -
befér rajta egy zongora.

Hát a farka,
hosszú farka,
száz színből van
összerakva:
csiricsáré, rikító.
Gergőt, Dorkát vidító!

Röpteti
a szél magasra.
Ha elszakad
a madzagja,
úgy elszökik világgá -
hét varjú sem talál rá.

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR
 
Birka-Irka
 
Szomorú a birka,
mert üres az irka,
Azért béget, azért sír-rí,
mivel fogja teleírni.
Majdcsak teleírja
irkáját a birka,
tele azzal, amit ismer,
a nagy bével meg a kissel.

 

sor60.gif

 

LENDVAI ILONA
 
Ringató
 
Aludj el kislányom,
Gyönyörű virágom,
Éjszínű szemeden
Kopogtat az álom.

Egy csillag, két csillag,
Szívemmel ringatlak,
Öt csillag, hat csillag,
Soha el nem hagylak!

 

sor60.gif

 

RATKÓ JÓZSEF
 
Mondóka
 
Szomorú hétfő,
kedves kedd,
szerdán sose kedveskedj!
Csütörtökre
péntek jön,
szombaton örvendj,
pénzed jön.
Vasárnapig
add kölcsön.

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI
 
Lépegetődal
 

Ez a kislány jaj, de szép!
Ha egyet lép hozzám lép.
Ha kettőt lép tillárom!
A karomat kitárom.

Hogyha hármat lépeget,
mondok neki szépeket:
tipi-topi, kislányom,
jer ölembe, virágom!

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR
 
Rajz Rigóval
 
Ákombákom
levelek a fákon.
Limb-lomb suhogó,
alatta ül nagyapó.
Mellette élete párja,
néznek föl együtt a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.

 

 

sor60.gif

 

NOCHTA TÍMEA
 
Kiolvasó
 

Láttalak az ágyban,
Ingben, rokolyában.
Jaj, de mi volt ott?
A lábad kilógott.
Csíkos volt! Csíkos volt!
Hiszen rajtad zokni volt.

 

sor60.gif

 

TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY
 
Öt kis madárka
 

Összebújt öt kis madárka.
Nem zavarja őket semmi.
Suttogó hangjuk csicsergi:
mégiscsak szép, mégiscsak jó
apró kis madárnak lenni.

 

sor60.gif

 

SZILÁGYI DOMONKOS
 
Kot – Kot – Kot
 

- Kot – Kot – Kot, nagy titkot mondhatok!
- Csip – Csip – Csip, ugyan mit?
- Háp – Háp – Háp, mondjad hát!
- Gá – Gá –Gá, esküdj rá!
- Kár – Kár – Kár, halljuk már!
- Mek – Mek – Mek, ne ijessz meg!
- Be – Be – Be, ki vele!
- Vak – Vak – Vak, nékem csak!
- Mú – Mú – Mú, szomorú!

- Kot – Kot – Kot, leltem egy kukacot!

 

sor60.gif

 

DÉNES GYÖRGY
 
Tánc
 

Gyere ide, Zsuzsika,
szól a dudamuzsika,
hacacáré, haj,
bokázz egyet jobbra,
bokázz egyet balra,
göndörödjön, pöndörödjön,
az a szőke haj.

 

sor60.gif

 

FECSKE CSABA
 
Jó leszek!
 

Ezentúl jó leszek
állíthatom
reggeltől estig
tetőtől talpig
csupa jó leszek
a füleimet ezentúl
mindig megmosom
rendbe rakom a ruhám
tiszták lesznek a körmeim
köszönök szépen mindenkinek
azt teszem csak
ami szép és jó

ha már jó leszek
és ezután az leszek!
nem verekszem
nem csúfolkodom
nem húzom meg a lányok haját
semmit sem teszek
amit nem szabad
a legeslegjobb gyerek én leszek
ha majd nagy leszek
mert ezt a sok jóságot
észben tartani azért
nem tudja egy ilyen kisgyerek!

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI
 
Vendégvárás
 
Jöjj el hozzám hétfőn,
de ne gyere későn!
Jöjj el hozzám kedden!
Hadd nőjön a kedvem!
Jöjj el hozzám szerdán,
kopogtass a meggyfán!
 
Csütörtökön jönnél,
tán még itthon lelnél.
Pénteken a kedvem
szétgurul a kertben!
Szombaton, barátom,
a világot járom.

Vasárnap, vasárnap,
engemet is várnak.

 

sor60.gif

 

GYŐRI LÁSZLÓ
 
Kutyafoci

Kutyasági labdarúgók
ugatják a rúgnivalót:
Ugatosi,
Haraposi,
Lefetyesi,
Lafatyosi,
Szőrborzosi,
Bozontosi,
Kislegyesi,
Kétfülesi,
Száztetüsi,
egy pedig a macskát leszi.

 

sor60.gif

 

MEGAY LÁSZLÓ
 
Sárkány
 

Nem a hegyen, sem a völgyben,
hanem egy nagy mesekönyvben,
nem oly régen, mostanában
sárkány lakott egymagában.
Zord az élet, nem derű
sárkánynak, ha hétfejű.
Ha köszöntik – Jó napot! -
emelhet hét kalapot.

 

sor60.gif

 

FECSKE CSABA
 
Nagy vásár volt

Ez a cipő eladó,
ilyen nincs több egy se,
lehet benne kutyagolni
gyalog Budapestre.

Ha a talpa elkopik,
a talpadon járhatsz.
Nagyon olcsón megkaphatod,
jó vásárt csinálhatsz!

Itt a kalap, kerek kalap!
Fogd erősen, mert elszalad!
Kicsit zsíros, kicsit kajla,
de a füled eltakarja!

Nagy vásár volt Tücsökfalván,
ott aludtam éjjel szalmán.

Reggel a vásárba mentem,
három kismalacot vettem.

Addig számolgattam őket,
amíg a háromból öt lett.

Hét malaccal hazamentem,
s mind a tízet felneveltem.

 

sor60.gif

 

JANICSÁK ISTVÁN
 
Este
 
Este, ha éj szele
száll a tavon,
ülnek a békák
hallgatagon.

Nézik a Holdat, az
éji csodát,
tőle remélnek
több vacsorát.

 

sor60.gif

 

ORBÁN OTTÓ
 
Törpék
 
Erdő mélyén
két törpe,
ülnek egy nagy
gödörbe.
 

„Én is törpe,
te is törpe,
le is vagyunk
nagyon törve.”

 

sor60.gif

 

PÉTER ERIKA

 

 

 Novemberi naptár lapok

 

Márton napján libát eszünk,
s egész évben nem éhezünk.
Ha csontja hosszú, fehér,
hóval bórít minket a tél.

Erszébet ha rázogatja dunnáját,
seperhetjük havas házunk utcáját.
Ha Katalin kopogós,
a karácsony tocsogós.

András-napon véget ér a hónap,
búcsút mondunk sok kövér disznónak.
Disznótorban sürgünk-forgunk,
malacfület kóstolgatunk.

 

sor60.gif

 

PÉTER ERIKA

 

 

 Zöldségeket mondunk

 

Sárgarépa,
burgonya,
kukorica,
paprika.
Karfiol és karalábé,
zöldbab, zeller, csalamádé.
Cékla, zöldborsó, saláta,
rebarbara, retek, spárga.
Káposzta, lencse, uborka,
vöröshagyma, kapor, torma.
Fokhagyma, tök, cukkini,
sóska, spenót, brokkoli.

Paradicsom, padlizsán,
zöldséget falj, kiskomám.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

 

Pereces

 

Perecet vegyenek!
Frissek még, melegek,
ropogósak,
sósak,
szépen mosolygósak.

Egy forint az ára!
Jó lesz uzsonnára.
Öt falás,
hat falás,
a lyuk mind ráadás.

 

sor60.gif

 

OSVÁT ERZSÉBET

 

Csudabolt – Furabolt

 

Szomszédunkban
nyílt egy bolt.
Ha beléptem csengő szólt.
Árultak ott
- hallj csodát! -
csuda – fura portékát:
szúnyogcsípést,
sült galambot,
békalencsét,
makimajmot,
ugribugri
szöcskét, nyulat,
szivárványszín
szökőkutat…
De a legszebb egy kalap volt.
Kerek, mint a telehold.
Szalmakalap,
karimás.
Én vettem meg, senki más!

 

sor60.gif

 

SZÉKELY DEZSŐ
 
Színes ceruzák
 
Kaptam egy doboz
színes ceruzát,
Hányféle színből
állhat a világ;
próbáljuk ki, mert
hamar este lesz.
Minden ceruza
rögtön élni kezd,
ha elindítom
most a rajzlapon,
s a nagyvilágot
ide rajzolom:
 

Fehérrel havat,
kékkel meg tavat,
pirossal kendőt,
zölddel kerek erdőt,
arannyal napot,
barnával kalapot,
feketével füstöt,
sárgával rézüstöt,
ezüsttel egy ezüsttallért,
meg egy ezüstróka gallért,
s lilával, mert szebb nem lehet,
aláírom a nevemet.

 

sor60.gif

 

DRÉGELY LÁSZLÓ
 
Mondóka
 

Macska farka
Tarka – barka,
Három szarka
Rászáll arra,
De nehéz a
Három szarka,
Lekonyul a
Tarka – barka
Macska farka.

 

sor60.gif

 

SZEPESI ATTILA

 

A bohóc

 

Vidám legény a bohóc,
piros haja csupa kóc,
ide – lép, oda – lép,
a zubbonya búzakék.
 
Lengő inge pepita,
lobog rajta pántlika,
viháncol, nótázik,
karikákkal mókázik.

 Csupa fintor, csupa folt,
csupa masni, csupa, gomb,
csupa csengő, csupa szín,
csupa csoda karmazsin.

 

sor60.gif

 

NEMES NAGY ÁGNES

 

Láttam, láttam

 

Láttam, láttam lappantyút!
Éjszaka, erdőn meglestem,
róka – vadásszal kettesben.
 
Nem volt ottan lámpa, se ház,
mentünk: én meg a róka – vadász,
akkor az égen, fekete égen
valami röppent még feketébben,
valami röppent: lappantyú!
Két szeme lángja két pici lámpa,
gurgula – hangja úszik utána.

 Ketten láttuk, senki más,
ketten: én meg a róka – vadász.

 

sor60.gif

 

SZÉKELY DEZSŐ

 

Katicabogár

 

Kató, Kati, katica,
katicabogárka,
piros pettyes ruhácskában
jössz velem a bálba?
 
Kató, Kati, katica,
nyisd ki ezüst szárnyad,
esernyője, napernyője
leszel a világnak.

 Kató, Kati, katica,
borítsd rám a szárnyad:
átálmodom alatta majd
legszebb éjszakámat.

 

sor60.gif

 

DRÉGELY LÁSZLÓ

 

Pereg a dob…

 

Pereg a dob:
Tra – ta – ta,
Most kezdődik
A csata.
Papírcsákó
Fejemen,
Ezt a csatát
Megnyerem.
Lovam seprű:
Nyi – ha – ha,
Vágtat, mint egy
Paripa,
Kardom is van:
Fakanál,
Aki nem fut,
Pórul jár!

 

sor60.gif

 

 PÉTER ERIKA
 
Lacikonyha
 
Susog a szél,
leng a ponyva.
Kinyitott a lacikonyha.
Sül a kolbász, a pecsenye,
illata száll, hív befele.
 
Tótágast áll
a bolond szél.
Te meg sem ebédeltél?
Kész a kolbász, hozza Dorka.
Jóllakhatsz már, vasgyúróka!

 

sor60.gif

 

SEBŐK ÉVA

 Csiklandós

 Hej, csiki – csiki!
Pöcögtet a
csalafinta
kalapács,
bennem
csicsereg, a
bizsereg a
kacagás.

 

sor60.gif

 

SZŰCS IMRE

 

De jó lenne…

 

De jó lenne, de jó lenne,
ha az öröm útra kelne,
és eljutna mindenhova,
ahol nem járt eddig soha.

 De jó volna, de jó volna,
ha a jónak szárnya volna,
ide szállna, oda szállna,
s mindenkivel cimborálna.

 

sor60.gif

 

DÖBRENTEI KORNÉL

 

Gyerekkor

 

Nem teheted be a bankba,
mégis kamat terem rajta.
 
Amíg tiéd, nem is tudod,
milyen kincs a tulajdonod.
 
Pazarlod, nem pazarlod,
úgyis elfogy, úgyis elfogy.

 Megöregszel, akkor tudod,
milyen nagy volt a vagyonod.

 

sor60.gif

 

MEZEI ANDRÁS
 
Apja és fia
 
Ha apuval megszökünk,
délig haza sem jövünk.
A kezünket zsebre vágva
kisétálunk a világba.
 
Még hogy ő nagy, én kicsi,
talán ez is valami?
Lábunk előtt fut a labda,
hol én rúgom. Hol meg apja.

 

sor60.gif

 

 VERSEGHY ERZSÉBET

Őszi hangulat

Fújdogál
 az ősz széle
hullik a
fa levele,
viszi a szél,
zörgeti,
utca hosszat
görgeti.
Fél szemét
az öreg Nap
behunyta még
a minap.
Varjú kering
fák fölött,
gyászruhába
öltözött,
ennivalót
keresgél,
hűvös eső
szemerkél.

 

sor60.gif

 

OSVÁTH ERZSÉBET

Fecskefiókák

Fejem fölött
fecskefészek.
Mint erkélyről
ki-kinéznek
a fiókák,
anyjuk várva.
Vajo mit hoz vacsorára?

Mkor megjön,
van vígság fenn!
Tátva csőrét
négy eleven
pelyhes
fecskefióka -
mint négy tojás, egyforma.

Tollasodnak
napról napra.
Már mind szárnyát
bontogatja.
És egy reggel -
nagyot nézek!
Üres lett a fecskefészek.

 

sor60.gif

 

BÍRÓ ANDRÁS

Báli vigalom

Körbe - körbe, szép füzérben
táncolnak az almák,
Alma úrfi épp ma tartja
boldog lakodalmát.

A menyasszony Szilva Szidi
szilvakék ruhában
illeg-billeg a középen
nagy boldogságában.

A vőfély úr Málna Miska
is forgatja párját,
Dinnye Dini, Körte Klári,
épp a csárdást járják.

Táncolnak a többiek is:
a gömbölyded Piszke,
spiccel piros ruhájában
a puccos Ribiszke.

Aranysárga estélyiben
szép Szőlő is táncol,
a Naspolya Nándi meg a
Körtével viháncol.

Én eggyel sem találkoztam,
nem voltam a bálban, -
de reggelre mind megleltem
Katink kosarában...

 

sor60.gif

 

OSVÁTH ERZSÉBET

Útra kél a falevél

Fúj a szél,
zúg a szél,
útra kel egy
 falevél.

Fürgén pereg
le a fáról
libben - lebben
földön táncol.

Széldalára
karikázik,
bukfencet vet,
gurigázik.

Búcsút integet
a fának,
felnevelő
jó anyjának,

felszökik a
szél hátára,
s repül ki a
nagyvilágba.

 

sor60.gif

 

GÁSPÁR JÁNOS

Hűvös van már...

Hűvös van már, a bogárkák
fáznak,
ezentúl benn a földben 
tanyáznak;
hej, hej, nagy baj ez a kis
fecskének,
nem lesz miből élni
szegénykének.
Mennie kell a szegény
madárnak,
Odamegy, hol meleg napok
járnak,
a melegben bogárkák
repkednek -
a kis fecskék délre törekednek.

TORDON ÁKOS

Búcsúzik a gólya

Búcsúzik a gólya,
Mocsarak lakója,
Holnap indul napkeletre,
Egyiptomba, napmelegre,
De visszajön kikeletre
Átrepül a nagy tengeren,
És Afrikából itthon terem,
Fészke hazavárja,
Nálunk a hazája.

 

sor60.gif

 

GÁSPÁR JÁNOS

Dombon törik a diót

Dombon törik a diót, a diót,
rajta vissza, mogyorót, mogyórót,
tessék kérem megbecsülni
és egy kicsit lecsücsülni,
csüccs!

 

sor60.gif

 

WEÖRES SÁNDOR

Kis versek a szélről

Tekereg a szél,
Kanyarog a szél,
Didereg az eper-ág:
Mit üzen a tél?

Fúj a szél, fúj a szél,
De morog a szél.
Apró ez a szoba,
Mégis belefér.

Széles világba
Fut a szél magába,
Nyakában a lába,
Sosem érsz nyomába.

 

sor60.gif

 

CSUKÁS ISTVÁN

Az ősz szél

Őszi szél rázza a fákat,
lefújja a leveleket.
Velük fújja a sapkádat,
repül, többé meg nem leled!
Fuss utána, de hiába,
gyenge kezed el nem kapja,
világgá ment az a sapka!

 

sor60.gif

 

GAZDAG ERZSI
 
Rigó - rím
 
Mondam a rigónak:
Fütyülj a diónak!
Neked érik dió.
Zeng rá rímnek: "Tillió",
 
Szólt a rigó: "Tillió",
nekem érik a dió,
millió és billió?
Itt rím rá: "Trillió!"

 

sor60.gif

 

SZALAI BORBÁLA

 

Megkérdeztem a cicát...
 
Megkérdeztem
a cicát,
miért nem hord
kis csizmát.
Sose fázna
a lába,
ha bedugná
csizmába.
Azt felelte
a cica,
nem kell neki
kis csizma,
mert ha csizmát,
hordana,
vasalt sarka
kopogna -
minden egér
elfutna...
Egerészni
hogy tudna.

 

 

sor60.gif

 

GÁSPÁR JÁNOS
 
Fújnak már a hideg szelek...
 
Fújnak már a hideg szelek,
lehulltak a falevelek;
lombtalan fák, hideg szél,
múlik az ősz, itt a tél!

 

 

sor60.gif

 

HÁRS LÁSZLÓ
 
Az irka meg a firka
 
Asztalomon firka-irka,
abba jön az irka-firka.
Ki írni tud, firkát irkál,
ki meg nem, az irka-firkál.
Nem tudok, hát firka-irkám
megtölti az irka-firkám.
Bácsik, bocik, barkák, birkák
láthatók mint irka-firkák.
S ha betelt a firka-irka,
akkor kész az irka-firka. 
 
 

 

sor60.gif

 

KÁROLYI AMY
 
Tanulás
 
Menj el innen, kicsi Kati,
ne lépj az utamba:
ceruzával, tollal bánni,
tanulni nagy munka.
 
Ha meglököd a kezemet,
kiborul a tinta,
dülöngélnek a nagybetűk,
foltos lesz az irka.

 Egy-kettőre befejezem
a holnapi leckét,
addig ügyeld, hogy is írom
a nagy-Cét, meg a kis-cét.

 Esztendőre megismered az
Á-t is, Bé-t is, Cé-t is,
olvasol sok szép mesét,
tudod a leckét is.

 

sor60.gif

 

FAZEKAS ANNA
 
Verebek
 
Hervadnak az őszi kertek,
hűvös eső csepereg,
éhes csőrrel csiripelnek
csapzott tollú verebek.
 
Szilfa ágát szél cibálja,
rőt levele lepereg,
megtépázott koronája
sárkányokat ereget.
 

- Fittyet hányunk ősznek,
fagynak -
csipogják a verebek -
kenyérkével jól tartanak
tavaszig a gyerekek.
 

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR
 
Ősz volna még
 
Ősz volna még,
s a varjak már közhírré tették
a dermesztő tél
közeledtét.
 
Károg az ég,
éhenkórász nagy csapat csóka
ricsajog, hussog
reggel óta.
 
Tócsára jég,
virágra, fűre harmat dermed,
megöregedtek
mind a kertek.
 

Jó volna még
sütkérezni, de jó is volna,
ha az égen
pacsirta szólna.

 

sor60.gif

 

MÓRA FERENC

 

Haragos szél
 
Haragos szél dudorászgat,
Tördeli a száraz ágat,
Zokog, reszket a fa halkan:
Minek bántod az én gallyam?
Minek töltöd mérged rajtam?
 

Öreg anyó nagy kendőben
Tört gallyat szed az erdőben.
Hálálkodva szól a szélnek:
Áldottja vagy te a télnek,
Favágója a szegénynek!

 

sor60.gif

 

TÓTH ÉVA

 

Hónapok

 

Jegesmedve január,
farkasfogú február,
morcos – borzos március,
ágas – bogas április,
mezőn járó május,
jó tanuló június,
játszópajtás július,
aranyalma szeptember,
orrát törlő október,
nagyothalló november,
didergő december.

 

sor60.gif

 

ZELK ZOLTÁN

 

Vers a két fokáról
 
Észak-sarki cukrászdában,
ami éjjel-nappal zárva,
minden reggel és délután
beállít egy fókafiú
és vele egy fókalány.
Mit esznek a fókák?
 

      Jégből sütött tortát!
      Hóból főzött kakaó:
      az is csak a mindig zárva
      Észak-sarki cukrászdában
      kapható!

 

 

sor60.gif

 

ZELK ZOLTÁN

 

Téli fák
 
Nem fáztok ti, téli fák,
mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
s az őszi aranyruhát.
 

      Ejnye, ejnye, téli fák,
      ez aztán a furcsaság:
      hideg télen levetkőztök,
      nyáron viseltek ruhát!
 

 

sor60.gif

 

 NAGY LÁSZLÓ

Dióverés

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó is délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő is bántja az ágát,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék,hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak dörögnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó lévén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.

 

sor60.gif

 

CSUKÁS ISTVÁN

Őszi tücsök hegedül

Őszi tücsök hegedül,
cirr, cirr,
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.

Hűvösek a reggelek,
cirr, cirr...
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól kelep rég.

Viráglakó tündérek,
cirr, cirr...
nem táncolnak már.
Patakra se hajolnak,
holdfényben sem dalolnak,
elröpült a nyár!

Gombához dönti hátát,
cirr, cirr...
hegedülget a tücsök,
felszedték a szamócát,
csak hallgatja e nótát
a tors, az ág, a nád,
a bürök.

Jó volt, míg a búza közt,
cirr, cirr,
ugrándozott a tücsök,
csúfolta az egeret
meg a sánta verebet,
varjút, mókust, gyereket...
Jó volt, míg a búza közt
ugrándozott a tücsök!

Szól a tücsök-hegedű:
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.

 

sor60.gif

 

KISS DÉNES

Vacogtató kocogó

Megpatkoltan
kocog a fagy,
csengve-pengve
beüget.

Az időnek
foga is van,
orrot harap
és fület.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

didekik@gmail.com

(KDóra, 2016.11.04 09:59)

Tóth Éva: Hónapok című verséből kimaradt az augusztus.
Egyébként nagyon tetszetős a gyűjteményed, nem unalmas, régi és új versek, jó ritmusúak, tréfásak. Szeretem mindet!

Debrecen

(Vastagné Szűcs Gabriella, 2013.11.01 10:26)

Nagyon köszönöm a verseket, egy versmondó versenyhez kerestem elsősöknek anyagot. Remélem fognak még feltölteni verseket. Köszönettel: Vné Sz. Gabi

5830 Battonya, Kossuth utca 42.

(Csathó József, 2012.01.28 17:29)

Sok aranyos friss és ismert verset olvashattam, a sajtóhibák kicsit zavartak, és a hideg szobában a sok téli verset olvasva majd megfagytam, de nagyon tetszett ez a kis ügyes összeállítás.
További sok sikert kívánok a még élő költőknek. Szeretettel
Cs. József

Re: 5830 Battonya

(lurkobolygo, 2012.01.28 18:12)

Kedves Csathó Jószef!

Örülök, ha elnyerte a tetszését a kis verses gyűjtemény. Remélem még sok szép és hasznos dolgot talál majd az oldalon.

Üdvözlettel: az oldal szerkesztője